Kovacs Andrea (Kijev)\Nyelvi es kisebbsegi gondok Ukrajnaban

ld.: Ukrajnaban meg mindig a Szovjetunio idejen a lakossagra eroszakolt orosz nyelv az altalanos kommunikacio nyelve az orszag feleben Ekozben az orszag hivatalos nyelvet, az ukrant szinte mint idegen nyelvet tanuljak a gyerekek az iskolakban es az ovodakban. Meg inkabb neheziti az orosz nyelv visszaszoritasat az a korulmeny, hogy az orszag fuggetlenne valasa utan az ott elo oroszajkuak nemzeti kisebbsegge valtak, igy rajuk is vonatkozik a kisebbsegi nyelvek vedelmet eloiro nemzetkozi hatarozat.

Jellemzo, hogy fokent az orszag keleti reszen es a fovarosban az orosz a beszelt nyelv. Az ukran nyelvnek a kozbeszedben valo elterjeszteset az is neheziti, hogy az orosz a kisebbsegi charta szerint nemzetisegi nyelvnek szamit, es mint ilyet, tilos jogi eszkozokkel visszaszoritani.

Gajdos Istvan, az ukran parlament egyetlen magyar szarmazasu kepviseloje - akit Leonyid Kucsma  nemreg nevezett ki a nemzeti kisebbsegek tarsadalmi szervezeteivel foglalkozo elnoki tanacsadoi testulet  elere - az MH kijevi tudositojanak nyilatkozva kifejtette, szerinte megszokasbol beszelnek az emberek oroszul. Megjegyezte, hogy  a hivatalokban is csak alig 6-7 eve tertek at az ukran nyelv hasznalatara a 12 eve fuggetlen Ukrajnaban.

Egy kozvelemyeny-kutatas reredmenyet ismertetve, a politikus elmondta, hogy  Ukrajnaban a lekossag mintegy 70 szazaleka hasznalja az orosz nyelvet a mindennapi kommunikacioban. Meg a magukat ukrannak valloknak is csaknem a fele inkabb oroszul beszel, mint az anyanyelven.

A problema megoldasa Gajdos Istvan szerint is nagy korultekintest igenylo feladat. Szerinte az lehet megoldas, ha a hivatalokban es az oktatasban csak azokon a telepuleseken hasznaljak az orosz nyelvet, ahol tobbsegben elnek az orosz nemzetiseguek, a tobbi helysegben viszont az ukrannak kell a hivatalos nyelvenek lennie. Ez - mint mondta - nem sertene a kisebbsegi nyelvekre vonatkozo nemzetkozi es ukran normakat, viszont hozzajarulhat az ukran nyelv hasznalatanak elterjedesehez. A politikus ugy veli, hogy meg legalabb tiz evnek kell eltelnie ahhoz, hogy a mindennapi kommunikacioban altalanossa valjon az ukran nyelv hasznalata.

Az orszagban egyebkent osszesen 132 nemzetiseg el, ebbol a nemzeti kisebbsegi charta alapjan 13-at ismernek el hivatalosan kisebbsegkent.

A 2001-es nepszamlalasi adatok szerint jelenleg Ukrajna ossznepessege 37,54 millio fo. A legnagyobb letszamu nemzeti kisebbseg az orosz, (8,33 millio) oket kovetik a beloruszok (276 ezer), a moldvanok (259 ezer), a krimi tatarok (248 ezer), a bolgarok (204 ezer) a magyarok (157 ezer), a romanok (151 ezer) a lengyelek (144 ezer), es a zsidok (104 ezer)

A 2001-est megelozoen 1989-ben volt nepszamlalas az akkori adatokhoz kepest szinte valamennyi kisebbseg lelekszama csokkent, viszont a magyaroke nem jelentos mertekben, mindossze hatezerrel. Bevandorlassal jelentosen novekedett viszont az ormenyek es a krimi tatarok lelekszama Ukrajnaban.

Gajdos Istvan elmondta, hogy mar a Verhovna Rada illetekes bizottsaga elott vannak az uj ukran kisebbsegi torveny.tervezetei

Uj jogszabaly elfogadasat az teszi szuksegesse, hogy bar az 1992-ben elfogadott torveny akkor halado szellemunek szamitott, ido kozben jelentos valtozasok tortentek a kisebbsegi kerdes kezelesenek nemzetkozi gyakorlataban  Ukrajnanak a nemzeti kisebbsegek vedelmerol szolo keretegyezmenyhez, valamint a kisebbsegi nyelvek europai chartajahoz valo csatlakozasa miatt is korszerusitenie kell kisebbsegi torvenyet.

Gajdos Istvan, aki komoly szerepet vallalt az uj jogszabaly kidolgozasaban amellett ervel, hogy kiterjedtebb jogokat kapjanak a tombben elo kisebbsegek. (Karpataljan magyarok, romanok, romak, szlovakok es oroszok, a csernovici korzetben romanok es moldvanok, a donyeckiben oroszok es gorogok, az ogyesszaiban bolgarok es moldvanok, a lvoviban es a hmelnyiciben pedig lengyelek elnek tombben ) Ugy veli, hogy a kisebbsegi jogok ervenyesulesenek szavatolasa erdekeben konkret kotelezettsegeket kellene roni az erintett onkormanyzatokra. Emellett fontosnak tartja azt is, hogy a nemzeti kisebbsegek szervezetei allithassanak jelolteket a valasztasokon.

Szeretne elerni, hogy a torvenyben legyen utalas egy kesobb elkeszulo jogszabalyra a nemzeti kulturalis autonomiarol. Ennek lenyege az lenne, hogy  az allam ruhazza at az iranyito szerepet a a kisebbsegekre fokent kulturalis es oktatasi kerdesekben.

Gajdos Istvan egyebkent fontosnak tartja kinevezeset az elnok mellett mukodo tanacsadoi testulet elere a magyarsag erdekeinek orszagos szinten valo kepviselete szempontjabol. Mint mondta, ez megtiszteltetes is szamara egyben, hiszen mas nemzeti kisebbsegekhez tartozok is ot ajanlottak.

Tervei kozott sorolta fel a sztalini terror  1944-45 kozotti aldozatainak erkolcsi rehabilitalasat, ami eddig Ukrajnaban nem tortent meg, es fokent magyarokat erint. Az aldozatok kozul  jelenleg 100-150 -en elnek meg.

Szeretne elerni azt is, hogy a szemelyi igazolvanyban ne csak ukranul es oroszul szerepeljenek az adatok, mint most, hanem a kisebbsegekhez tartozok kerhessek az orosz helyett anyanyelvuk hasznalatat.