Posztszovjet allamok unioja
Megeri-e Ukrajnanak csatlakozni az Egyseges Gazdasagi Terseghez?
Az Egyseges Gazdasagi Terseg letrehozasa - amely Oroszorszagot, Ukrajnat, Feheroroszorszagot es Kazahsztant foglalna magaba - az egyik fo kozeleti tema ma Ukrajnaban. Hasznara valik-e Ukrajnanak, fenyegeti-e szuverenitasat, es milyen hatassal lesz az orszag euroatlanti integracios folyamatara - ezek azok a kerdesek, amelyek Ukrajna csatlakozasaval kapcsolatban eloszor felvetodnek
A gazdasagi szovetseg letrehozasarol szeptember 19-en Jaltaban irt ala megallapodast az orosz, az ukran, a belorusz es a kazah elnok. Az Egyseges Gazdasagi Terseg arra hivatott, hogy szolgalja a negy volt szovjet koztarsasag gazdasaganak stabil fejlodeset, es a tarsadalmi jolet javulasat. A dokumentum alapjan az alairo felek koteleztek magukat a szukseges lepesek megtetelere az aruk, a toke a szolgaltatasok es a szemelyek szabad mozgasanak biztositasa, valamint a negy orszagra kiterjedo szabadkereskedelem megteremtese erdekeben.
A Korrespondent cimu lap elemzese szerint valoszinuleg nem egyszeruen szabadkereskedelmi megallapodasrol, hanem attol sokkal tobb teruletre kiterjedo egyuttmukodesrol, egyfajta uniorol van szo, amely - mivel a jaltai megallapodas csupan egy keretdokumentum - nem tudni meg, hogy valoban megvalosul, vagy papirsarkany marad, mint tobb mas hasonlo kiserlet a volt szovjet koztarsasagok kozott.
Kulfoldi elemzok ugy velik, hogy a dontest nem annyira gazdasagi, mint inkabb politikai celok motivaltak: Kijevet es Moszkvat a kuszobon allo valasztasok osztonoztek erre a lepesre. (Ukrajnaban elnok- Oroszorszagban hamarosan parlamenti valasztasok lesznek.) Az orosz valasztok jelentos resze ugyanis ugy tratja, hogy Oroszorszagnak ujra egyesitenie kell a Szovjetunio szetesese utan fuggetlenne valt koztarsasagokat. Ukrajna Oroszorszagbol importal energiahordozokat, es ezek ara messze nem kozombos szamara. Emellett Ukrajna nem kap egyertelmu valaszt az Europai Uniotol arra, mikor kerul a csatlakozashz elerheto kozelsegbe. Egyes feltetelezesek szerint az Oroszorszaggal, Belorusziaval es Kazahsztannal valo gazdagi kozossegvallalssal Kijev az Europai Uniora kivan nyomast gyakorolni. Nem elhanyagolhato szempont, hogy a jovo evi EU-bovites utan Ukrajna az unio kozvetlen szomszedjava valik.
Az ukran vezetes folyamatosan igyekszik meggyozni a kozvelemenyt arrol, hogy Ukrajnanak nem valik karara a csatlakozas. Viktor Janukovics ukran miniszterelenok a napokban egy sajtotajekoztaton leszogezte, hogy a kormany az Egyseges Gazdasagi Terseg keretein belul megvedi Ukrajna nemzeti erdekeit. Hangsulyozta, hogy mivel a jaltai dokumentum egy keretmegallapodas, maradt eleg mozgastere Ukrajnanak. Mikola Azarov elso miniszterelnok-helyettes pedig ujsagirok elott kijelentette: nincs ketsege afelol, hogy a parlament ratifikalja a megallapodast, es ennek az ev vegeig meg kell tortennie.
Ugyanakkor Olekszandr Moroz, a Szocialista part vezetoje leszogezte, hogy frakcioja nem fogja elsietni a megallapodas ratifikalasat. Szerinte ugyanis a jaltai dokumentumban vannak nem teljesen vilagos megfogalmazasok, es ketsegesnek nevezte, hogy annak tartalma nem serti-e Ukrajna alkotmanyat. Ukrajna es Oroszorszag gazdasagi integraciojat viszont mindket fel szamara elonyosnek minositette. Az Ukrajnai Kommunista Part - amely a masodik legnagyobb frakcioval rendelkezik a parlamentben - ugyan tamogatasarol biztositotta a Kucsma elnok altal alairt megallapodast, de kilatasba helyezte, hogy nepszavazast kezdemenyez Ukrajna csatlakozasarol. A kommunistak igy akarnak veget vetni a talalgatasoknak azzal kapcsolatban, mi a valasztopolgarok valodi akarata. A part vezetoje, Petro Szimonyenko felszolitotta a Verhovna Rada, azaz a parlament valamennyi frakciojat es kepviselojet, tegyenek meg mindent a megallapodas mielobbi ratifikaciojaert.
Politikai korokben felvetodott az a kerdes is, nem serti-e Ukrajna szuverenitasat az, hogy egy nemzetek folotti gazdasagi szabalyozo szervet keszulnek letrehozni a jaltai megallapodasban foglaltak teljesitese erdekeben.
Sajtojelentesek szerint ugyanakkor mind az ukran lakossag, mind a parlamentben ulo kepviselok tobbsege tamogatja Ukrajna csatlakozasat az Egyseges Gazdasagi Terseghez, ami ugyanakkor nem zarja ki, hogy a jaltai megallapodas ratifikalasa heves vitat valtson majd ki a Verhovna Radaban.
A negy orszag kozul ugyanakkor Ukrajnaban a legalacsonyabb a csatlakozas tamogatottsaga: egy kozvelemeny-kutatasi adat szerint 77, mig a masik harom koztarsasagban tobb mint 90 szazalekos.
Az orosz Allami Duma szelsoseges kijelenteseirol hires alelnoke, Vlagyimir Zsirinovszkij egy sajtotajekoztatojan egyenesen azt ajanlotta, hogy oszlassak fel annak az orszagnak a parlamentjet, amelyik nem ratifikalja a megallapodast. Ukran ujsagirok kerdesere valaszolva ugy velte, hogy az Egyseges Gazdasagi Terseghez valo csatlakozas nem serti Ukrajna szuverenitasat. A nacionalista nezeteirol ismert orosz politikus hozzatette azt is: voltakeppen nem erti, mi szuksege van Ukrajnanak szuverenitasra.
` Ukrajna csatlakozasanak kerdeseben diplomatak is allast foglaltak. Az Egyesult Allamok ujonnan kinevezett kijevi nagykovete, John Herbst - ebbeli minosegeben tartott elso sajtotajekoztatojan kijelentette, hogy a csatlakozas nem feltetlenul szolgalja majd Ukrajna erdekeit. Arra intette Ukrajnat, vegye figyelembe, hogy a csatlakozas milyen kovetkezmenyekkel jar majd europai integraciojara nezve. Az ukran kommunistak vezere egyebkent kikelt a diplomata ellen, mondvan, hogy Ukrajna belugyeibe avatkozott be.
Viktor Csernomirgyin volt orosz kormanyfo - aki jelenleg Oroszorszag kijevi nagykovete - eppen ellenkezoleg velekedik a kerdesrol, mint amerikai kollegaja. Ujsagirok elott kifejtette azon velemenyet, hogy az Egyseges Gazdasagi Terseg hatekonyabb struktura lesz, mint a Fuggetlen Allamok Kozossege. Kifejtette, hogy szerinte a negy allam gazdasagi integracioja nem all szemben Ukrajna europai unios torekveseivel, hanem jol kiegesziti azt.
Lemondott posztjarol a jaltai megallapodas miatt Anton Butejko, Ukrajna romaniai nagykovete, aki 1995-1998 kozott a kulugyminiszter elso helyettese volt. Miutan a diplomata nyilvanosan kifejtette, hogy nezetei szerint az Egyseges Gazdasagi Terulethez valo csatlakozas nem szolgalja Ukrajna nemzeti erdekeit, art Europaval valo kapcsolatainak, Kucsma elnok elfogadta a nagykovet lemondasat
Kovacs Andrea, Kijev